humán

See also: human

Hungarian

Etymology

From German human.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈhumaːn]
  • Hyphenation: hu‧mán

Adjective

humán (not comparable)

  1. (education) classical (of or relating to the classical - Latin, Greek - languages, literature, history and philosophy)
    humán tárgyak ― humanities
  2. (medicine) human (as opposed to animal)
    humán embrió ― a human embryo

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative humán humánok
accusative humánt humánokat
dative humánnak humánoknak
instrumental humánnal humánokkal
causal-final humánért humánokért
translative humánná humánokká
terminative humánig humánokig
essive-formal humánként humánokként
essive-modal — —
inessive humánban humánokban
superessive humánon humánokon
adessive humánnál humánoknál
illative humánba humánokba
sublative humánra humánokra
allative humánhoz humánokhoz
elative humánból humánokból
delative humánról humánokról
ablative humántól humánoktól

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.