impresszionizmus
Hungarian
Etymology
From German Impressionismus, from French impressionnisme (“impressionism”).[1] With -izmus ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈimprɛsːiʲonizmuʃ]
- Hyphenation: imp‧resz‧szi‧o‧niz‧mus
Declension
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | impresszionizmus | impresszionizmusok |
| accusative | impresszionizmust | impresszionizmusokat |
| dative | impresszionizmusnak | impresszionizmusoknak |
| instrumental | impresszionizmussal | impresszionizmusokkal |
| causal-final | impresszionizmusért | impresszionizmusokért |
| translative | impresszionizmussá | impresszionizmusokká |
| terminative | impresszionizmusig | impresszionizmusokig |
| essive-formal | impresszionizmusként | impresszionizmusokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | impresszionizmusban | impresszionizmusokban |
| superessive | impresszionizmuson | impresszionizmusokon |
| adessive | impresszionizmusnál | impresszionizmusoknál |
| illative | impresszionizmusba | impresszionizmusokba |
| sublative | impresszionizmusra | impresszionizmusokra |
| allative | impresszionizmushoz | impresszionizmusokhoz |
| elative | impresszionizmusból | impresszionizmusokból |
| delative | impresszionizmusról | impresszionizmusokról |
| ablative | impresszionizmustól | impresszionizmusoktól |
| Possessive forms of impresszionizmus | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | impresszionizmusom | impresszionizmusaim |
| 2nd person sing. | impresszionizmusod | impresszionizmusaid |
| 3rd person sing. | impresszionizmusa | impresszionizmusai |
| 1st person plural | impresszionizmusunk | impresszionizmusaink |
| 2nd person plural | impresszionizmusotok | impresszionizmusaitok |
| 3rd person plural | impresszionizmusuk | impresszionizmusaik |
Related terms
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.