jelenlévő

See also: jelenlevő

Hungarian

Etymology

jelen + lévő

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈjɛlɛnleːvøː]
  • Hyphenation: je‧len‧lé‧vő

Noun

jelenlévő (plural jelenlévők)

  1. Alternative form of jelenlevő.

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative jelenlévő jelenlévők
accusative jelenlévőt jelenlévőket
dative jelenlévőnek jelenlévőknek
instrumental jelenlévővel jelenlévőkkel
causal-final jelenlévőért jelenlévőkért
translative jelenlévővé jelenlévőkké
terminative jelenlévőig jelenlévőkig
essive-formal jelenlévőként jelenlévőkként
essive-modal
inessive jelenlévőben jelenlévőkben
superessive jelenlévőn jelenlévőkön
adessive jelenlévőnél jelenlévőknél
illative jelenlévőbe jelenlévőkbe
sublative jelenlévőre jelenlévőkre
allative jelenlévőhöz jelenlévőkhöz
elative jelenlévőből jelenlévőkből
delative jelenlévőről jelenlévőkről
ablative jelenlévőtől jelenlévőktől
Possessive forms of jelenlévő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. jelenlévőm jelenlévőim
2nd person sing. jelenlévőd jelenlévőid
3rd person sing. jelenlévője jelenlévői
1st person plural jelenlévőnk jelenlévőink
2nd person plural jelenlévőtök jelenlévőitek
3rd person plural jelenlévőjük jelenlévőik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.