kérődzik
Hungarian
Etymology
Of debated origin: [1]
- From Proto-Finno-Ugric *kerɜ- (“to burp”) + -ődzik (frequentative-reflexive suffix).
- From a Turkic language. Compare Old Turkic *kew- ("to mumble, ruminate").
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːrøːd͡zːik]
- Hyphenation: ké‧rő‧dzik
Conjugation
conjugation of kérődzik
Infinitive | kérődzni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | kérődzött | |||||||
Present participle | kérődző | |||||||
Future participle | - | |||||||
Adverbial participle | kérődzve | |||||||
Potential | kérődzhet | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | kérődzöm or kérődzök |
kérődzöl | kérődzik | kérődzünk | kérődztök | kérődznek |
Definite | intransitive verb, definite forms are not used | |||||||
Past | Indefinite | kérődztem | kérődztél | kérődzött | kérődztünk | kérődztetek | kérődztek | |
Definite | - | |||||||
Conditional mood | Present | Indefinite | kérődznék | kérődznél | kérődzne | kérődznénk | kérődznétek | kérődznének |
Definite | - | |||||||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | kérőddzek | kérőddz or kérőddzél |
kérőddzön | kérőddzünk | kérőddzetek | kérőddzenek |
Definite | - | |||||||
Conjugated infinitive | kérődznöm | kérődznöd | kérődznie | kérődznünk | kérődznötök | kérődzniük |
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.