kéz
Hungarian
Etymology
From Proto-Uralic *käte (“hand”). Cognates include Southern Mansi kät, Northern Mansi ка̄т (kāt, “hand”), Finnish käsi (“hand”) and Estonian käsi (“hand”).[1][2]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkeːz]
Audio (file) - Hyphenation: kéz
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kéz | kezek |
accusative | kezet | kezeket |
dative | kéznek | kezeknek |
instrumental | kézzel | kezekkel |
causal-final | kézért | kezekért |
translative | kézzé | kezekké |
terminative | kézig | kezekig |
essive-formal | kézként | kezekként |
essive-modal | — | — |
inessive | kézben | kezekben |
superessive | kézen | kezeken |
adessive | kéznél | kezeknél |
illative | kézbe | kezekbe |
sublative | kézre | kezekre |
allative | kézhez | kezekhez |
elative | kézből | kezekből |
delative | kézről | kezekről |
ablative | kéztől | kezektől |
Possessive forms of kéz | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kezem | kezeim |
2nd person sing. | kezed | kezeid |
3rd person sing. | keze | kezei |
1st person plural | kezünk | kezeink |
2nd person plural | kezetek | kezeitek |
3rd person plural | kezük | kezeik |
Derived terms
Compound words
Expressions
References
- Entry #271 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences.
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.