körút

See also: korut

Hungarian

Etymology

kör + út

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøruːt]
  • Hyphenation: kör‧út

Noun

körút (plural körutak)

  1. boulevard (a broad, well-paved and landscaped thoroughfare)
  2. trip, tour, round (a circular or repetitious route)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative körút körutak
accusative körutat körutakat
dative körútnak körutaknak
instrumental körúttal körutakkal
causal-final körútért körutakért
translative körúttá körutakká
terminative körútig körutakig
essive-formal körútként körutakként
essive-modal
inessive körútban körutakban
superessive körúton körutakon
adessive körútnál körutaknál
illative körútba körutakba
sublative körútra körutakra
allative körúthoz körutakhoz
elative körútból körutakból
delative körútról körutakról
ablative körúttól körutaktól
Possessive forms of körút
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. körutam körútjaim
2nd person sing. körutad körútjaid
3rd person sing. körútja körútjai
1st person plural körutunk körútjaink
2nd person plural körutatok körútjaitok
3rd person plural körútjuk körútjaik

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.