következmény

Hungarian

Etymology

From következik + -mény

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøvɛtkɛzmeːɲ]
  • Hyphenation: kö‧vet‧kez‧mény

Noun

következmény (plural következmények)

  1. consequence (that which follows something on which it depends; that which is produced by a cause)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative következmény következmények
accusative következményt következményeket
dative következménynek következményeknek
instrumental következménnyel következményekkel
causal-final következményért következményekért
translative következménnyé következményekké
terminative következményig következményekig
essive-formal következményként következményekként
essive-modal
inessive következményben következményekben
superessive következményen következményeken
adessive következménynél következményeknél
illative következménybe következményekbe
sublative következményre következményekre
allative következményhez következményekhez
elative következményből következményekből
delative következményről következményekről
ablative következménytől következményektől
Possessive forms of következmény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. következményem következményeim
2nd person sing. következményed következményeid
3rd person sing. következménye következményei
1st person plural következményünk következményeink
2nd person plural következményetek következményeitek
3rd person plural következményük következményeik

See also

  • okozat
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.