közössége

Hungarian

Etymology

közösség + -e (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkøzøʃːeːɡɛ]
  • Hyphenation: kö‧zös‧sé‧ge

Noun

közössége

  1. third-person singular (single possession) possessive of közösség

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative közössége
accusative közösségét
dative közösségének
instrumental közösségével
causal-final közösségéért
translative közösségévé
terminative közösségéig
essive-formal közösségeként
essive-modal közösségéül
inessive közösségében
superessive közösségén
adessive közösségénél
illative közösségébe
sublative közösségére
allative közösségéhez
elative közösségéből
delative közösségéről
ablative közösségétől

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.