különb

Hungarian

Lexicalization of the adjective külön +‎ -b (“comparative suffix”).[1]

különb (superlative legkülönb)

better, better than, superior to (followed by -val/-vel, -nál/-nél)
Különb életet szánnak a gyerekeiknek. ― They want their children to have a better life.

Ez semmivel sem különb a többinél. ― This is no better than the others.

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	különb	különbek
accusative	különbet	különbeket
dative	különbnek	különbeknek
instrumental	különbbel	különbekkel
causal-final	különbért	különbekért
translative	különbbé	különbekké
terminative	különbig	különbekig
essive-formal	különbként	különbekként
essive-modal	különbül	—
inessive	különbben	különbekben
superessive	különbön	különbeken
adessive	különbnél	különbeknél
illative	különbbe	különbekbe
sublative	különbre	különbekre
allative	különbhöz	különbekhez
elative	különbből	különbekből
delative	különbről	különbekről
ablative	különbtől	különbektől

Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.