kijön

Hungarian

Etymology

ki- +‎ jön

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈkijøn]
  • Hyphenation: ki‧jön

Verb

kijön

  1. (intransitive) to come out (of something -ból/-ből)
    kijön a szobából ― to come out of the room
  2. (intransitive) to get along (with someone -val/-vel)
    Jól kijönnek egymással. ― They get along well with each other.

Conjugation
conjugation of kijön
Infinitive kijönni
Past participle kijött
Present participle kijövő
Future participle kijövendő
Adverbial participle kijőve
Potential kijöhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite kijövök kijössz kijön kijövünk kijöttök
or
kijösztök		 kijönnek
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite kijöttem kijöttél kijött kijöttünk kijöttetek kijöttek
Definite -
Conditional mood Present Indefinite kijönnék kijönnél kijönne kijönnénk kijönnétek kijönnének
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite kijöjjek kijöjj
or
kijöjjél
or
kigyere		 kijöjjön kijöjjünk
or
kigyerünk		 kijöjjetek
or
kigyertek		 kijöjjenek
Definite -
Conjugated infinitive kijönnöm kijönnöd kijönnie kijönnünk kijönnötök kijönniük
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.