kiváltság

Hungarian

Etymology

From the Old Hungarian adjective kivált (distinct, separate) + -ság (noun-forming suffix). From ki- (verbal prefix) + vált, an inflected form of the verb válik. Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1][2]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkivaːlt͡ʃaːɡ]
  • Hyphenation: ki‧vált‧ság

Noun

kiváltság (plural kiváltságok)

  1. privilege, prerogative
    Synonyms: privilégium, előjog
  2. prerogative (a property, attribute or ability which gives one a superiority or advantage over others; an inherent advantage or privilege; a talent)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kiváltság kiváltságok
accusative kiváltságot kiváltságokat
dative kiváltságnak kiváltságoknak
instrumental kiváltsággal kiváltságokkal
causal-final kiváltságért kiváltságokért
translative kiváltsággá kiváltságokká
terminative kiváltságig kiváltságokig
essive-formal kiváltságként kiváltságokként
essive-modal
inessive kiváltságban kiváltságokban
superessive kiváltságon kiváltságokon
adessive kiváltságnál kiváltságoknál
illative kiváltságba kiváltságokba
sublative kiváltságra kiváltságokra
allative kiváltsághoz kiváltságokhoz
elative kiváltságból kiváltságokból
delative kiváltságról kiváltságokról
ablative kiváltságtól kiváltságoktól
Possessive forms of kiváltság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kiváltságom kiváltságaim
2nd person sing. kiváltságod kiváltságaid
3rd person sing. kiváltsága kiváltságai
1st person plural kiváltságunk kiváltságaink
2nd person plural kiváltságotok kiváltságaitok
3rd person plural kiváltságuk kiváltságaik

Derived terms

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
  2. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

  • kiváltság in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.