kolerikus
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkolɛrikuʃ]
- Hyphenation: ko‧le‧ri‧kus
Adjective
kolerikus (comparative kolerikusabb, superlative legkolerikusabb)
- choleric (easily becoming angry)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kolerikus | kolerikusak |
| accusative | kolerikusat | kolerikusakat |
| dative | kolerikusnak | kolerikusaknak |
| instrumental | kolerikussal | kolerikusakkal |
| causal-final | kolerikusért | kolerikusakért |
| translative | kolerikussá | kolerikusakká |
| terminative | kolerikusig | kolerikusakig |
| essive-formal | kolerikusként | kolerikusakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kolerikusban | kolerikusakban |
| superessive | kolerikuson | kolerikusakon |
| adessive | kolerikusnál | kolerikusaknál |
| illative | kolerikusba | kolerikusakba |
| sublative | kolerikusra | kolerikusakra |
| allative | kolerikushoz | kolerikusakhoz |
| elative | kolerikusból | kolerikusakból |
| delative | kolerikusról | kolerikusakról |
| ablative | kolerikustól | kolerikusaktól |
Synonyms
Derived terms
- kolerikusan
- kolerikusság
See also
- Appendix:Hungarian words ending in -ikus
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
- kolerikus in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.