korlátolt

Hungarian

Etymology

past participle of korlátol

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkorlaːtolt]
  • Hyphenation: kor‧lá‧tolt

Adjective

korlátolt (comparative korlátoltabb, superlative legkorlátoltabb)

  1. limited, restricted
  2. dull, stupid, narrow-minded

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative korlátolt korlátoltak
accusative korlátoltat korlátoltakat
dative korlátoltnak korlátoltaknak
instrumental korlátolttal korlátoltakkal
causal-final korlátoltért korlátoltakért
translative korlátolttá korlátoltakká
terminative korlátoltig korlátoltakig
essive-formal korlátoltként korlátoltakként
essive-modal
inessive korlátoltban korlátoltakban
superessive korlátolton korlátoltakon
adessive korlátoltnál korlátoltaknál
illative korlátoltba korlátoltakba
sublative korlátoltra korlátoltakra
allative korlátolthoz korlátoltakhoz
elative korlátoltból korlátoltakból
delative korlátoltról korlátoltakról
ablative korlátolttól korlátoltaktól

Synonyms

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.