korpulens
Hungarian
Etymology
From German korpulent, from Late Latin corpulentus (“fleshy”), from Latin corpus (“body”).[1] With -ens ending.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈkorpulɛnʃ]
- Hyphenation: kor‧pu‧lens
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | korpulens | korpulensek |
accusative | korpulenset | korpulenseket |
dative | korpulensnek | korpulenseknek |
instrumental | korpulenssel | korpulensekkel |
causal-final | korpulensért | korpulensekért |
translative | korpulenssé | korpulensekké |
terminative | korpulensig | korpulensekig |
essive-formal | korpulensként | korpulensekként |
essive-modal | — | — |
inessive | korpulensben | korpulensekben |
superessive | korpulensen | korpulenseken |
adessive | korpulensnél | korpulenseknél |
illative | korpulensbe | korpulensekbe |
sublative | korpulensre | korpulensekre |
allative | korpulenshez | korpulensekhez |
elative | korpulensből | korpulensekből |
delative | korpulensről | korpulensekről |
ablative | korpulenstől | korpulensektől |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.