léc
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈleːt͡s]
- Hyphenation: léc
Noun
léc (plural lécek)
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | léc | lécek |
accusative | lécet | léceket |
dative | lécnek | léceknek |
instrumental | léccel | lécekkel |
causal-final | lécért | lécekért |
translative | léccé | lécekké |
terminative | lécig | lécekig |
essive-formal | lécként | lécekként |
essive-modal | — | — |
inessive | lécben | lécekben |
superessive | lécen | léceken |
adessive | lécnél | léceknél |
illative | lécbe | lécekbe |
sublative | lécre | lécekre |
allative | léchez | lécekhez |
elative | lécből | lécekből |
delative | lécről | lécekről |
ablative | léctől | lécektől |
Possessive forms of léc | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | lécem | léceim |
2nd person sing. | léced | léceid |
3rd person sing. | léce | lécei |
1st person plural | lécünk | léceink |
2nd person plural | lécetek | léceitek |
3rd person plural | lécük | léceik |
Derived terms
- lécecske
- léces
- lelécel
Compound words
(Expressions):
- leveri a lécet
- megugorja a lécet
- rezeg a léc, often in the past tense: rezgett a léc
See also
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.