lapít

See also: lapit and lāpīt

Hungarian

Etymology

From Proto-Uralic *lappɜ (surface, flat) + -ít.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈlɒpiːt]
  • Hyphenation: la‧pít

Verb

lapít

  1. (transitive) to make flat, flatten
  2. (intransitive, colloquial) to lie low, lie doggo

Conjugation

Derived terms

  • lapítás
  • lapítgat
  • lapítható

(With verbal prefixes):

  • belapít
  • ellapít
  • lelapít
  • összelapít
  • széjjellapít
  • szétlapít

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.