magánszemély

Hungarian

Etymology

magán + személy

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɒɡaːnsɛmeːj]
  • Hyphenation: ma‧gán‧sze‧mély

Noun

magánszemély (plural magánszemélyek)

  1. private individual (not an official or a governmental person)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative magánszemély magánszemélyek
accusative magánszemélyt magánszemélyeket
dative magánszemélynek magánszemélyeknek
instrumental magánszeméllyel magánszemélyekkel
causal-final magánszemélyért magánszemélyekért
translative magánszeméllyé magánszemélyekké
terminative magánszemélyig magánszemélyekig
essive-formal magánszemélyként magánszemélyekként
essive-modal
inessive magánszemélyben magánszemélyekben
superessive magánszemélyen magánszemélyeken
adessive magánszemélynél magánszemélyeknél
illative magánszemélybe magánszemélyekbe
sublative magánszemélyre magánszemélyekre
allative magánszemélyhez magánszemélyekhez
elative magánszemélyből magánszemélyekből
delative magánszemélyről magánszemélyekről
ablative magánszemélytől magánszemélyektől
Possessive forms of magánszemély
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. magánszemélyem magánszemélyeim
2nd person sing. magánszemélyed magánszemélyeid
3rd person sing. magánszemélye magánszemélyei
1st person plural magánszemélyünk magánszemélyeink
2nd person plural magánszemélyetek magánszemélyeitek
3rd person plural magánszemélyük magánszemélyeik

See also

  • Appendix:Hungarian words with ly
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.