markolat

Hungarian
markolat

Etymology

markol (“to grip”) +‎ -at

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈmɒrkolɒt]
  • Hyphenation: mar‧ko‧lat

Noun

markolat (plural markolatok)

  1. hilt, grasp, grip (the handle of a sword or other weapon)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative markolat markolatok
accusative markolatot markolatokat
dative markolatnak markolatoknak
instrumental markolattal markolatokkal
causal-final markolatért markolatokért
translative markolattá markolatokká
terminative markolatig markolatokig
essive-formal markolatként markolatokként
essive-modal — —
inessive markolatban markolatokban
superessive markolaton markolatokon
adessive markolatnál markolatoknál
illative markolatba markolatokba
sublative markolatra markolatokra
allative markolathoz markolatokhoz
elative markolatból markolatokból
delative markolatról markolatokról
ablative markolattól markolatoktól
Possessive forms of markolat
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. markolatom markolataim
2nd person sing. markolatod markolataid
3rd person sing. markolata markolatai
1st person plural markolatunk markolataink
2nd person plural markolatotok markolataitok
3rd person plural markolatuk markolataik

Synonyms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.