megbocsáthatatlan

Hungarian

Etymology

megbocsát (to forgive) + -hatatlan (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmɛɡbot͡ʃaːthɒtɒtlɒn]
  • Hyphenation: meg‧bo‧csát‧ha‧tat‧lan

Adjective

megbocsáthatatlan (comparative megbocsáthatatlanabb, superlative legmegbocsáthatatlanabb)

  1. unforgivable, inexcusable, unpardonable
    Antonym: megbocsátható

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative megbocsáthatatlan megbocsáthatatlanok
accusative megbocsáthatatlant megbocsáthatatlanokat
dative megbocsáthatatlannak megbocsáthatatlanoknak
instrumental megbocsáthatatlannal megbocsáthatatlanokkal
causal-final megbocsáthatatlanért megbocsáthatatlanokért
translative megbocsáthatatlanná megbocsáthatatlanokká
terminative megbocsáthatatlanig megbocsáthatatlanokig
essive-formal megbocsáthatatlanként megbocsáthatatlanokként
essive-modal megbocsáthatatlanul
inessive megbocsáthatatlanban megbocsáthatatlanokban
superessive megbocsáthatatlanon megbocsáthatatlanokon
adessive megbocsáthatatlannál megbocsáthatatlanoknál
illative megbocsáthatatlanba megbocsáthatatlanokba
sublative megbocsáthatatlanra megbocsáthatatlanokra
allative megbocsáthatatlanhoz megbocsáthatatlanokhoz
elative megbocsáthatatlanból megbocsáthatatlanokból
delative megbocsáthatatlanról megbocsáthatatlanokról
ablative megbocsáthatatlantól megbocsáthatatlanoktól

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.