minisztérium

Hungarian

Etymology

From German Ministerium, from Latin ministerium.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈministeːriʲum]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: mi‧nisz‧té‧ri‧um

Noun

minisztérium (plural minisztériumok)

  1. ministry (government department; the building itself; all the employees working there)
  2. (archaic) ministry (the complete body of government ministers)

Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative minisztérium minisztériumok
accusative minisztériumot minisztériumokat
dative minisztériumnak minisztériumoknak
instrumental minisztériummal minisztériumokkal
causal-final minisztériumért minisztériumokért
translative minisztériummá minisztériumokká
terminative minisztériumig minisztériumokig
essive-formal minisztériumként minisztériumokként
essive-modal — —
inessive minisztériumban minisztériumokban
superessive minisztériumon minisztériumokon
adessive minisztériumnál minisztériumoknál
illative minisztériumba minisztériumokba
sublative minisztériumra minisztériumokra
allative minisztériumhoz minisztériumokhoz
elative minisztériumból minisztériumokból
delative minisztériumról minisztériumokról
ablative minisztériumtól minisztériumoktól
Possessive forms of minisztérium
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. minisztériumom minisztériumaim
2nd person sing. minisztériumod minisztériumaid
3rd person sing. minisztériuma minisztériumai
1st person plural minisztériumunk minisztériumaink
2nd person plural minisztériumotok minisztériumaitok
3rd person plural minisztériumuk minisztériumaik

Derived terms

(Compound words):

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.