monopólium

See also: monopolium

Hungarian

Etymology

From Latin monopolium, from Ancient Greek μονοπώλιον (monopṓlion, a right of exclusive sale), from μόνος (mónos, sole) + πωλέω (pōléō, I barter, sell).[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈmonopoːliʲum]
  • Hyphenation: mo‧no‧pó‧li‧um

Noun

monopólium (plural monopóliumok)

  1. monopoly

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative monopólium monopóliumok
accusative monopóliumot monopóliumokat
dative monopóliumnak monopóliumoknak
instrumental monopóliummal monopóliumokkal
causal-final monopóliumért monopóliumokért
translative monopóliummá monopóliumokká
terminative monopóliumig monopóliumokig
essive-formal monopóliumként monopóliumokként
essive-modal
inessive monopóliumban monopóliumokban
superessive monopóliumon monopóliumokon
adessive monopóliumnál monopóliumoknál
illative monopóliumba monopóliumokba
sublative monopóliumra monopóliumokra
allative monopóliumhoz monopóliumokhoz
elative monopóliumból monopóliumokból
delative monopóliumról monopóliumokról
ablative monopóliumtól monopóliumoktól
Possessive forms of monopólium
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. monopóliumom monopóliumaim
2nd person sing. monopóliumod monopóliumaid
3rd person sing. monopóliuma monopóliumai
1st person plural monopóliumunk monopóliumaink
2nd person plural monopóliumotok monopóliumaitok
3rd person plural monopóliumuk monopóliumaik

Derived terms

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.