névmutató

Hungarian

Etymology

név (“name”) +‎ mutató (“pointer, indicator; present participle of mutat (“to show”)”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈneːvmutɒtoː]
  • Hyphenation: név‧mu‧ta‧tó

Noun

névmutató (plural névmutatók)

  1. index (of a book)

Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative névmutató névmutatók
accusative névmutatót névmutatókat
dative névmutatónak névmutatóknak
instrumental névmutatóval névmutatókkal
causal-final névmutatóért névmutatókért
translative névmutatóvá névmutatókká
terminative névmutatóig névmutatókig
essive-formal névmutatóként névmutatókként
essive-modal — —
inessive névmutatóban névmutatókban
superessive névmutatón névmutatókon
adessive névmutatónál névmutatóknál
illative névmutatóba névmutatókba
sublative névmutatóra névmutatókra
allative névmutatóhoz névmutatókhoz
elative névmutatóból névmutatókból
delative névmutatóról névmutatókról
ablative névmutatótól névmutatóktól
Possessive forms of névmutató
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. névmutatóm névmutatóim
2nd person sing. névmutatód névmutatóid
3rd person sing. névmutatója névmutatói
1st person plural névmutatónk névmutatóink
2nd person plural névmutatótok névmutatóitok
3rd person plural névmutatójuk névmutatóik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.