nyílik

Hungarian

Etymology

From Proto-Uralic *nȣje-[1] (whence also nyit (“to open”)) + -lik (reflexive suffix). First attested after 1416. [2]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈɲiːlik]
  • Hyphenation: nyí‧lik

Verb

nyílik

  1. (intransitive) to open
    Ez az ajtó befelé nyílik. ― This door opens towards the inside.

Conjugation
conjugation of nyílik
Infinitive nyílni
Past participle nyílt
Present participle nyíló
Future participle -
Adverbial participle nyílva
Potential nyílhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite nyílok nyílsz nyílik nyílunk nyíltok nyílnak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite nyíltam nyíltál nyílt nyíltunk nyíltatok nyíltak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite nyílnék nyílnál nyílna nyílnánk nyílnátok nyílnának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite nyíljak nyílj
or
nyíljál		 nyíljon nyíljunk nyíljatok nyíljanak
Definite -
Conjugated infinitive nyílnom nyílnod nyílnia nyílnunk nyílnotok nyílniuk

Derived terms

(With verbal prefixes):

References
  1. Helimski, Eugene. 1996. "Tágra nyíljék!" Ünnepi könyv Domokos Péter tiszteletére, ed. A. Bereczki, L. Klima. Budapest.
  2. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.