nyelvmandula

Hungarian

Etymology

nyelv (tongue; lingual) + mandula (tonsil)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɲɛlvmɒndulɒ]
  • Hyphenation: nyelv‧man‧du‧la

Noun

nyelvmandula (plural nyelvmandulák)

  1. (anatomy) lingual tonsil (a rounded mass of lymphatic tissue that covers the posterior region of the tongue)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative nyelvmandula nyelvmandulák
accusative nyelvmandulát nyelvmandulákat
dative nyelvmandulának nyelvmanduláknak
instrumental nyelvmandulával nyelvmandulákkal
causal-final nyelvmanduláért nyelvmandulákért
translative nyelvmandulává nyelvmandulákká
terminative nyelvmanduláig nyelvmandulákig
essive-formal nyelvmandulaként nyelvmandulákként
essive-modal
inessive nyelvmandulában nyelvmandulákban
superessive nyelvmandulán nyelvmandulákon
adessive nyelvmandulánál nyelvmanduláknál
illative nyelvmandulába nyelvmandulákba
sublative nyelvmandulára nyelvmandulákra
allative nyelvmandulához nyelvmandulákhoz
elative nyelvmandulából nyelvmandulákból
delative nyelvmanduláról nyelvmandulákról
ablative nyelvmandulától nyelvmanduláktól
Possessive forms of nyelvmandula
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nyelvmandulám nyelvmanduláim
2nd person sing. nyelvmandulád nyelvmanduláid
3rd person sing. nyelvmandulája nyelvmandulái
1st person plural nyelvmandulánk nyelvmanduláink
2nd person plural nyelvmandulátok nyelvmanduláitok
3rd person plural nyelvmandulájuk nyelvmanduláik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.