oszlop
Hungarian
Etymology
Borrowed from a Slavic language. Compare Serbo-Croatian stub.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈoslop]
- Hyphenation: osz‧lop
Noun
oszlop (plural oszlopok)
- (architecture) pillar, column
- (in a table) column
- (military formation) column
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | oszlop | oszlopok |
accusative | oszlopot | oszlopokat |
dative | oszlopnak | oszlopoknak |
instrumental | oszloppal | oszlopokkal |
causal-final | oszlopért | oszlopokért |
translative | oszloppá | oszlopokká |
terminative | oszlopig | oszlopokig |
essive-formal | oszlopként | oszlopokként |
essive-modal | — | — |
inessive | oszlopban | oszlopokban |
superessive | oszlopon | oszlopokon |
adessive | oszlopnál | oszlopoknál |
illative | oszlopba | oszlopokba |
sublative | oszlopra | oszlopokra |
allative | oszlophoz | oszlopokhoz |
elative | oszlopból | oszlopokból |
delative | oszlopról | oszlopokról |
ablative | oszloptól | oszlopoktól |
Possessive forms of oszlop | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | oszlopom | oszlopaim |
2nd person sing. | oszlopod | oszlopaid |
3rd person sing. | oszlopa | oszlopai |
1st person plural | oszlopunk | oszlopaink |
2nd person plural | oszlopotok | oszlopaitok |
3rd person plural | oszlopuk | oszlopaik |
Derived terms
- füstoszlop
- gerincoszlop
- hirdetőoszlop
- oszlopfő
- oszloprend
- totemoszlop
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.