páncélszekrény

Hungarian

Etymology

páncél (armour) + szekrény (cabinet)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈpaːnt͡seːlsɛkreːɲ]
  • Hyphenation: pán‧cél‧szek‧rény

Noun

páncélszekrény (plural páncélszekrények)

  1. safe, vault (a sturdy, heavy steel cabinet with a special lock for storing valuables)
    Synonyms: széf, mackó (slang)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative páncélszekrény páncélszekrények
accusative páncélszekrényt páncélszekrényeket
dative páncélszekrénynek páncélszekrényeknek
instrumental páncélszekrénnyel páncélszekrényekkel
causal-final páncélszekrényért páncélszekrényekért
translative páncélszekrénnyé páncélszekrényekké
terminative páncélszekrényig páncélszekrényekig
essive-formal páncélszekrényként páncélszekrényekként
essive-modal
inessive páncélszekrényben páncélszekrényekben
superessive páncélszekrényen páncélszekrényeken
adessive páncélszekrénynél páncélszekrényeknél
illative páncélszekrénybe páncélszekrényekbe
sublative páncélszekrényre páncélszekrényekre
allative páncélszekrényhez páncélszekrényekhez
elative páncélszekrényből páncélszekrényekből
delative páncélszekrényről páncélszekrényekről
ablative páncélszekrénytől páncélszekrényektől
Possessive forms of páncélszekrény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. páncélszekrényem páncélszekrényeim
2nd person sing. páncélszekrényed páncélszekrényeid
3rd person sing. páncélszekrénye páncélszekrényei
1st person plural páncélszekrényünk páncélszekrényeink
2nd person plural páncélszekrényetek páncélszekrényeitek
3rd person plural páncélszekrényük páncélszekrényeik

Derived terms

  • páncélszekrényes

Further reading

  • páncélszekrény in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.