retirál
See also: retiral
Hungarian
Etymology
From German retirieren, from French retirer, from Late Latin retirare (“to withdraw”), from re- (“back”) + tirare (“to draw”).[1] With the verb-forming suffix -ál.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈrɛtiraːl]
- Hyphenation: re‧ti‧rál
Verb
retirál
Conjugation
conjugation of retirál
Infinitive | retirálni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | retirált | |||||||
Present participle | retiráló | |||||||
Future participle | - | |||||||
Adverbial participle | retirálva | |||||||
Potential | retirálhat | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | retirálok | retirálsz | retirál | retirálunk | retiráltok | retirálnak |
Definite | intransitive verb, definite forms are not used | |||||||
Past | Indefinite | retiráltam | retiráltál | retirált | retiráltunk | retiráltatok | retiráltak | |
Definite | - | |||||||
Conditional mood | Present | Indefinite | retirálnék | retirálnál | retirálna | retirálnánk | retirálnátok | retirálnának |
Definite | - | |||||||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | retiráljak | retirálj or retiráljál |
retiráljon | retiráljunk | retiráljatok | retiráljanak |
Definite | - | |||||||
Conjugated infinitive | retirálnom | retirálnod | retirálnia | retirálnunk | retirálnotok | retirálniuk |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.