retusál

Hungarian

Etymology

From German retuschieren, from French retoucher.[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈrɛtuʃaːl]
  • Hyphenation: re‧tu‧sál

Verb

retusál

  1. (transitive, photography) to retouch (improve a photograph by adding or correcting details, or by removing flaws)

Conjugation
conjugation of retusál
Infinitive retusálni
Past participle retusált
Present participle retusáló
Future participle retusálandó
Adverbial participle retusálva
Potential retusálhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite retusálok retusálsz retusál retusálunk retusáltok retusálnak
Definite retusálom
én téged/titeket
retusállak		 retusálod retusálja retusáljuk retusáljátok retusálják
Past Indefinite retusáltam retusáltál retusált retusáltunk retusáltatok retusáltak
Definite retusáltam
én téged/titeket
retusáltalak		 retusáltad retusálta retusáltuk retusáltátok retusálták
Conditional mood Present Indefinite retusálnék retusálnál retusálna retusálnánk retusálnátok retusálnának
Definite retusálnám
én téged/titeket
retusálnálak		 retusálnád retusálná retusálnánk retusálnátok retusálnák
Subjunctive mood Present Indefinite retusáljak retusálj
or
retusáljál		 retusáljon retusáljunk retusáljatok retusáljanak
Definite retusáljam
én téged/titeket
retusáljalak		 retusáld
or
retusáljad		 retusálja retusáljuk retusáljátok retusálják
Conjugated infinitive retusálnom retusálnod retusálnia retusálnunk retusálnotok retusálniuk

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.