rivalizál

Hungarian

Etymology

From German rivalisieren, from French rivaliser (“to rival”).[1] With -izál suffix.

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈrivɒlizaːl]
  • Hyphenation: ri‧va‧li‧zál

Verb

rivalizál

  1. (intransitive) to rival (to compete with someone) (followed by -val/-vel)

Conjugation
conjugation of rivalizál
Infinitive rivalizálni
Past participle rivalizált
Present participle rivalizáló
Future participle -
Adverbial participle rivalizálva
Potential rivalizálhat
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite rivalizálok rivalizálsz rivalizál rivalizálunk rivalizáltok rivalizálnak
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite rivalizáltam rivalizáltál rivalizált rivalizáltunk rivalizáltatok rivalizáltak
Definite -
Conditional mood Present Indefinite rivalizálnék rivalizálnál rivalizálna rivalizálnánk rivalizálnátok rivalizálnának
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite rivalizáljak rivalizálj
or
rivalizáljál		 rivalizáljon rivalizáljunk rivalizáljatok rivalizáljanak
Definite -
Conjugated infinitive rivalizálnom rivalizálnod rivalizálnia rivalizálnunk rivalizálnotok rivalizálniuk

Synonyms

Derived terms

References
  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.