süket

Hungarian

Alternative forms

Etymology

Of unknown origin.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈʃykɛt]
  • Hyphenation: sü‧ket

Adjective

süket (comparative süketebb, superlative legsüketebb)

  1. deaf (unable to hear)
  2. deaf (unwilling to listen or be persuaded)
    • 2008, Olivér Vécsey, A Horthy-család története, Vagabund Kiadó, →ISBN, page 163:
      Hitler azonban süket maradt Horthy Miklós érveire. A Führer ekkor már kiadta a parancsot Magyarország megszállására, döntését senki és semmi nem változtathatta meg.
  3. (colloquial) dumb
    Hogy lehetsz ilyen süket, otthagyni azt a csokit, amit direkt neked hoztak? ― How can you be so dumb, leaving the chocolate there, which was brought specifically to you?
    (this usage can be considered offensive, that is why siket is recommended instead)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative süket süketek
accusative süketet süketeket
dative süketnek süketeknek
instrumental sükettel süketekkel
causal-final süketért süketekért
translative süketté süketekké
terminative süketig süketekig
essive-formal süketként süketekként
essive-modal — —
inessive süketben süketekben
superessive süketen süketeken
adessive süketnél süketeknél
illative süketbe süketekbe
sublative süketre süketekre
allative sükethez süketekhez
elative süketből süketekből
delative süketről süketekről
ablative sükettől süketektől

Derived terms

(Compound words):

  • süketnéma
  • süketszoba

(Expressions):

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.