sarkantyú
Hungarian
Etymology
From the back vowel *sarkant variant of serkent + -ú suffix.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈʃɒrkɒɲcuː]
- Hyphenation: sar‧kan‧tyú
Noun
sarkantyú (plural sarkantyúk)
- spur
- 1844, Sándor Petőfi, János vitéz, chapter 12:
- A sarkantyút vágták lovak oldalába, / Dobogott a földön lovak patkós lába, / Vagy talán a földnek dobbant meg a szíve, / E vészt jövendölő zajra megijedve.
- 1844, Sándor Petőfi, János vitéz, chapter 12:
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | sarkantyú | sarkantyúk |
| accusative | sarkantyút | sarkantyúkat |
| dative | sarkantyúnak | sarkantyúknak |
| instrumental | sarkantyúval | sarkantyúkkal |
| causal-final | sarkantyúért | sarkantyúkért |
| translative | sarkantyúvá | sarkantyúkká |
| terminative | sarkantyúig | sarkantyúkig |
| essive-formal | sarkantyúként | sarkantyúkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | sarkantyúban | sarkantyúkban |
| superessive | sarkantyún | sarkantyúkon |
| adessive | sarkantyúnál | sarkantyúknál |
| illative | sarkantyúba | sarkantyúkba |
| sublative | sarkantyúra | sarkantyúkra |
| allative | sarkantyúhoz | sarkantyúkhoz |
| elative | sarkantyúból | sarkantyúkból |
| delative | sarkantyúról | sarkantyúkról |
| ablative | sarkantyútól | sarkantyúktól |
| Possessive forms of sarkantyú | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | sarkantyúm | sarkantyúim |
| 2nd person sing. | sarkantyúd | sarkantyúid |
| 3rd person sing. | sarkantyúja | sarkantyúi |
| 1st person plural | sarkantyúnk | sarkantyúink |
| 2nd person plural | sarkantyútok | sarkantyúitok |
| 3rd person plural | sarkantyújuk | sarkantyúik |
Derived terms
- sarkantyús
- sarkantyúz
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.