skorpió

See also: skorpio and Skorpió

Hungarian

Etymology

Borrowed from Latin scorpio, from Ancient Greek σκόρπιος (skórpios, scorpion).[1] With -ió ending.

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈʃkorpiʲoː]
  • Hyphenation: skor‧pió

Noun

skorpió (plural skorpiók)

  1. scorpion

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative skorpió skorpiók
accusative skorpiót skorpiókat
dative skorpiónak skorpióknak
instrumental skorpióval skorpiókkal
causal-final skorpióért skorpiókért
translative skorpióvá skorpiókká
terminative skorpióig skorpiókig
essive-formal skorpióként skorpiókként
essive-modal
inessive skorpióban skorpiókban
superessive skorpión skorpiókon
adessive skorpiónál skorpióknál
illative skorpióba skorpiókba
sublative skorpióra skorpiókra
allative skorpióhoz skorpiókhoz
elative skorpióból skorpiókból
delative skorpióról skorpiókról
ablative skorpiótól skorpióktól
Possessive forms of skorpió
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. skorpióm skorpióim
2nd person sing. skorpiód skorpióid
3rd person sing. skorpiója skorpiói
1st person plural skorpiónk skorpióink
2nd person plural skorpiótok skorpióitok
3rd person plural skorpiójuk skorpióik

References

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.