szájpadmandula

Hungarian

Etymology

szájpad (palate; palatine) + mandula (tonsil)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsaːjpɒdmɒndulɒ]
  • Hyphenation: száj‧pad‧man‧du‧la

Noun

szájpadmandula (plural szájpadmandulák)

  1. (anatomy) palatine tonsil, faucial tonsil, tonsil

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szájpadmandula szájpadmandulák
accusative szájpadmandulát szájpadmandulákat
dative szájpadmandulának szájpadmanduláknak
instrumental szájpadmandulával szájpadmandulákkal
causal-final szájpadmanduláért szájpadmandulákért
translative szájpadmandulává szájpadmandulákká
terminative szájpadmanduláig szájpadmandulákig
essive-formal szájpadmandulaként szájpadmandulákként
essive-modal
inessive szájpadmandulában szájpadmandulákban
superessive szájpadmandulán szájpadmandulákon
adessive szájpadmandulánál szájpadmanduláknál
illative szájpadmandulába szájpadmandulákba
sublative szájpadmandulára szájpadmandulákra
allative szájpadmandulához szájpadmandulákhoz
elative szájpadmandulából szájpadmandulákból
delative szájpadmanduláról szájpadmandulákról
ablative szájpadmandulától szájpadmanduláktól
Possessive forms of szájpadmandula
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szájpadmandulám szájpadmanduláim
2nd person sing. szájpadmandulád szájpadmanduláid
3rd person sing. szájpadmandulája szájpadmandulái
1st person plural szájpadmandulánk szájpadmanduláink
2nd person plural szájpadmandulátok szájpadmanduláitok
3rd person plural szájpadmandulájuk szájpadmanduláik

Synonyms

  • torokmandula
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.