színtelen

Hungarian

Etymology

szín (“colour”) +‎ -telen (“-less, without”)

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈsiːntɛlɛn]
  • Hyphenation: szín‧te‧len

Adjective

színtelen (comparative színtelenebb, superlative legszíntelenebb)

  1. colourless (having no colour)

Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative színtelen színtelenek
accusative színtelent színteleneket
dative színtelennek színteleneknek
instrumental színtelennel színtelenekkel
causal-final színtelenért színtelenekért
translative színtelenné színtelenekké
terminative színtelenig színtelenekig
essive-formal színtelenként színtelenekként
essive-modal színtelenül —
inessive színtelenben színtelenekben
superessive színtelenen színteleneken
adessive színtelennél színteleneknél
illative színtelenbe színtelenekbe
sublative színtelenre színtelenekre
allative színtelenhez színtelenekhez
elative színtelenből színtelenekből
delative színtelenről színtelenekről
ablative színtelentől színtelenektől

Derived terms
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.