szekér

See also: Szekeres

Hungarian

szekér

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsɛkeːr]
  • Hyphenation: sze‧kér

Noun

szekér (plural szekerek)

  1. cart, wagon (a four-wheeled cart for hauling loads, usually pulled by horses or oxen)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szekér szekerek
accusative szekeret szekereket
dative szekérnek szekereknek
instrumental szekérrel szekerekkel
causal-final szekérért szekerekért
translative szekérré szekerekké
terminative szekérig szekerekig
essive-formal szekérként szekerekként
essive-modal
inessive szekérben szekerekben
superessive szekéren szekereken
adessive szekérnél szekereknél
illative szekérbe szekerekbe
sublative szekérre szekerekre
allative szekérhez szekerekhez
elative szekérből szekerekből
delative szekérről szekerekről
ablative szekértől szekerektől
Possessive forms of szekér
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szekerem szekereim
2nd person sing. szekered szekereid
3rd person sing. szekere szekerei
1st person plural szekerünk szekereink
2nd person plural szekeretek szekereitek
3rd person plural szekerük szekereik

Derived terms

(Compound words):

See also

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.