szekularizál
Hungarian
Etymology
From German säkularisieren, from French séculariser.[1] With -izál suffix.
Pronunciation
- IPA(key): [ˈsɛkulɒrizaːl]
- Hyphenation: sze‧ku‧la‧ri‧zál
Conjugation
conjugation of szekularizál
Infinitive | szekularizálni | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Past participle | szekularizált | |||||||
Present participle | szekularizáló | |||||||
Future participle | szekularizálandó | |||||||
Adverbial participle | szekularizálva | |||||||
Potential | szekularizálhat | |||||||
1st person sg | 2nd person sg informal | 3rd person sg, 2nd person sg formal |
1st person pl | 2nd person pl informal | 3rd person pl, 2nd person pl formal | |||
Indicative mood | Present | Indefinite | szekularizálok | szekularizálsz | szekularizál | szekularizálunk | szekularizáltok | szekularizálnak |
Definite | szekularizálom én téged/titeket szekularizállak |
szekularizálod | szekularizálja | szekularizáljuk | szekularizáljátok | szekularizálják | ||
Past | Indefinite | szekularizáltam | szekularizáltál | szekularizált | szekularizáltunk | szekularizáltatok | szekularizáltak | |
Definite | szekularizáltam én téged/titeket szekularizáltalak |
szekularizáltad | szekularizálta | szekularizáltuk | szekularizáltátok | szekularizálták | ||
Conditional mood | Present | Indefinite | szekularizálnék | szekularizálnál | szekularizálna | szekularizálnánk | szekularizálnátok | szekularizálnának |
Definite | szekularizálnám én téged/titeket szekularizálnálak |
szekularizálnád | szekularizálná | szekularizálnánk | szekularizálnátok | szekularizálnák | ||
Subjunctive mood | Present | Indefinite | szekularizáljak | szekularizálj or szekularizáljál |
szekularizáljon | szekularizáljunk | szekularizáljatok | szekularizáljanak |
Definite | szekularizáljam én téged/titeket szekularizáljalak |
szekularizáld or szekularizáljad |
szekularizálja | szekularizáljuk | szekularizáljátok | szekularizálják | ||
Conjugated infinitive | szekularizálnom | szekularizálnod | szekularizálnia | szekularizálnunk | szekularizálnotok | szekularizálniuk |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.