tantál
Hungarian
Etymology
From German Tantal, from scientific Latin tantalium, from Tantalus, a Greek mythological figure.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtɒntaːl]
- Hyphenation: tan‧tál
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | tantál | tantálok |
accusative | tantált | tantálokat |
dative | tantálnak | tantáloknak |
instrumental | tantállal | tantálokkal |
causal-final | tantálért | tantálokért |
translative | tantállá | tantálokká |
terminative | tantálig | tantálokig |
essive-formal | tantálként | tantálokként |
essive-modal | — | — |
inessive | tantálban | tantálokban |
superessive | tantálon | tantálokon |
adessive | tantálnál | tantáloknál |
illative | tantálba | tantálokba |
sublative | tantálra | tantálokra |
allative | tantálhoz | tantálokhoz |
elative | tantálból | tantálokból |
delative | tantálról | tantálokról |
ablative | tantáltól | tantáloktól |
Possessive forms of tantál | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | tantálom | tantáljaim |
2nd person sing. | tantálod | tantáljaid |
3rd person sing. | tantálja | tantáljai |
1st person plural | tantálunk | tantáljaink |
2nd person plural | tantálotok | tantáljaitok |
3rd person plural | tantáljuk | tantáljaik |
References
- Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.