tanulmányom

Hungarian

Etymology

tanulmány + -om (my, possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtɒnulmaːɲom]
  • Hyphenation: ta‧nul‧má‧nyom

Noun

tanulmányom

  1. first-person singular (single possession) possessive of tanulmány

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative tanulmányom
accusative tanulmányomat
dative tanulmányomnak
instrumental tanulmányommal
causal-final tanulmányomért
translative tanulmányommá
terminative tanulmányomig
essive-formal tanulmányomként
essive-modal tanulmányomul
inessive tanulmányomban
superessive tanulmányomon
adessive tanulmányomnál
illative tanulmányomba
sublative tanulmányomra
allative tanulmányomhoz
elative tanulmányomból
delative tanulmányomról
ablative tanulmányomtól
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.