tehén

See also: техен

Hungarian

Etymology

Of debated origin:[1]

  1. From an Iranian language, compare Avestan daēnav- ("female animal"), Middle Persian dēnodag ("female; milk"). Cognates with Sanskrit धेनु (dhenú, cow, milch).
  2. From Proto-Uralic *tewä (elk).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈtɛɦeːn]
  • Hyphenation: te‧hén

Noun

tehén (plural tehenek)

  1. cow
  2. doe, hind

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tehén tehenek
accusative tehenet teheneket
dative tehénnek teheneknek
instrumental tehénnel tehenekkel
causal-final tehénért tehenekért
translative tehénné tehenekké
terminative tehénig tehenekig
essive-formal tehénként tehenekként
essive-modal
inessive tehénben tehenekben
superessive tehénen teheneken
adessive tehénnél teheneknél
illative tehénbe tehenekbe
sublative tehénre tehenekre
allative tehénhez tehenekhez
elative tehénből tehenekből
delative tehénről tehenekről
ablative tehéntől tehenektől
Possessive forms of tehén
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tehenem teheneim
2nd person sing. tehened teheneid
3rd person sing. tehene tehenei
1st person plural tehenünk teheneink
2nd person plural tehenetek teheneitek
3rd person plural tehenük teheneik

Derived terms

  • tehenes
  • tehénkedik
  • tehenész

(Compound words):

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.