terület
Hungarian
Etymology
terül + -et
Pronunciation
- IPA(key): [ˈtɛrylɛt]
Audio (file) - Hyphenation: te‧rü‧let
Noun
terület (plural területek)
- area (e.g. a neighborhood)
- area (the measure of how big something is in two dimensions)
- field (a part of a science)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | terület | területek |
| accusative | területet | területeket |
| dative | területnek | területeknek |
| instrumental | területtel | területekkel |
| causal-final | területért | területekért |
| translative | területté | területekké |
| terminative | területig | területekig |
| essive-formal | területként | területekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | területben | területekben |
| superessive | területen | területeken |
| adessive | területnél | területeknél |
| illative | területbe | területekbe |
| sublative | területre | területekre |
| allative | területhez | területekhez |
| elative | területből | területekből |
| delative | területről | területekről |
| ablative | területtől | területektől |
| Possessive forms of terület | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | területem | területeim |
| 2nd person sing. | területed | területeid |
| 3rd person sing. | területe | területei |
| 1st person plural | területünk | területeink |
| 2nd person plural | területetek | területeitek |
| 3rd person plural | területük | területeik |
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.