termel

Hungarian

Etymology

[1836] From terem (“to produce”) +‎ -el.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈtɛrmɛl]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: ter‧mel

Verb

termel

  1. (transitive) to produce
  2. (transitive, agriculture) to grow, raise, cultivate
  3. (transitive) to generate (energy)

Conjugation
conjugation of termel
Infinitive termelni
Past participle termelt
Present participle termelő
Future participle termelendő
Adverbial participle termelve
Potential termelhet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite termelek termelsz termel termelünk termeltek termelnek
Definite termelem
én téged/titeket
termellek		 termeled termeli termeljük termelitek termelik
Past Indefinite termeltem termeltél termelt termeltünk termeltetek termeltek
Definite termeltem
én téged/titeket
termeltelek		 termelted termelte termeltük termeltétek termelték
Conditional mood Present Indefinite termelnék termelnél termelne termelnénk termelnétek termelnének
Definite termelném
én téged/titeket
termelnélek		 termelnéd termelné termelnénk termelnétek termelnék
Subjunctive mood Present Indefinite termeljek termelj
or
termeljél		 termeljen termeljünk termeljetek termeljenek
Definite termeljem
én téged/titeket
termeljelek		 termeld
or
termeljed		 termelje termeljük termeljétek termeljék
Conjugated infinitive termelnem termelned termelnie termelnünk termelnetek termelniük

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • kitermel
  • megtermel
  • újratermel

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.