testvér

Hungarian

test (“body”) +‎ vér (“blood”)

testvér (plural testvérek)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	testvér	testvérek
accusative	testvért	testvéreket
dative	testvérnek	testvéreknek
instrumental	testvérrel	testvérekkel
causal-final	testvérért	testvérekért
translative	testvérré	testvérekké
terminative	testvérig	testvérekig
essive-formal	testvérként	testvérekként
essive-modal	—	—
inessive	testvérben	testvérekben
superessive	testvéren	testvéreken
adessive	testvérnél	testvéreknél
illative	testvérbe	testvérekbe
sublative	testvérre	testvérekre
allative	testvérhez	testvérekhez
elative	testvérből	testvérekből
delative	testvérről	testvérekről
ablative	testvértől	testvérektől

(Compound words):

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.