vádol

Hungarian

From a Slavic language.[1]

vádol

(transitive) to accuse somebody (of something -val/-vel)
Hazaárulással vádolták őket. ― They were accused of high treason.

conjugation of vádol

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			vádolni
Past participle			vádolt
Present participle			vádoló
Future participle			vádolandó
Adverbial participle			vádolva
Potential			vádolhat
Indicative mood	Present	Indefinite	vádolok	vádolsz	vádol	vádolunk	vádoltok	vádolnak
	Present	Definite	vádolom én téged/titeket vádollak	vádolod	vádolja	vádoljuk	vádoljátok	vádolják
	Past	Indefinite	vádoltam	vádoltál	vádolt	vádoltunk	vádoltatok	vádoltak
	Past	Definite	vádoltam én téged/titeket vádoltalak	vádoltad	vádolta	vádoltuk	vádoltátok	vádolták
Conditional mood	Present	Indefinite	vádolnék	vádolnál	vádolna	vádolnánk	vádolnátok	vádolnának
Conditional mood	Present	Definite	vádolnám én téged/titeket vádolnálak	vádolnád	vádolná	vádolnánk	vádolnátok	vádolnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	vádoljak	vádolj or vádoljál	vádoljon	vádoljunk	vádoljatok	vádoljanak
Subjunctive mood	Present	Definite	vádoljam én téged/titeket vádoljalak	vádold or vádoljad	vádolja	vádoljuk	vádoljátok	vádolják
Conjugated infinitive			vádolnom	vádolnod	vádolnia	vádolnunk	vádolnotok	vádolniuk

(With verbal prefixes):

Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.