vámpír

See also: vampir and Vampir

Hungarian

Etymology

From German Vampir, from Serbo-Croatian vàmpīr (vampire).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈvaːmpiːr]
  • Hyphenation: vám‧pír

Noun

vámpír (plural vámpírok)

  1. vampire

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative vámpír vámpírok
accusative vámpírt vámpírokat
dative vámpírnak vámpíroknak
instrumental vámpírral vámpírokkal
causal-final vámpírért vámpírokért
translative vámpírrá vámpírokká
terminative vámpírig vámpírokig
essive-formal vámpírként vámpírokként
essive-modal
inessive vámpírban vámpírokban
superessive vámpíron vámpírokon
adessive vámpírnál vámpíroknál
illative vámpírba vámpírokba
sublative vámpírra vámpírokra
allative vámpírhoz vámpírokhoz
elative vámpírból vámpírokból
delative vámpírról vámpírokról
ablative vámpírtól vámpíroktól
Possessive forms of vámpír
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vámpírom vámpírjaim
2nd person sing. vámpírod vámpírjaid
3rd person sing. vámpírja vámpírjai
1st person plural vámpírunk vámpírjaink
2nd person plural vámpírotok vámpírjaitok
3rd person plural vámpírjuk vámpírjaik
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.