végleges

Hungarian

Etymology

végleg + -es

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈveːɡlɛɡɛʃ]
  • Hyphenation: vég‧le‧ges

Adjective

végleges (comparative véglegesebb, superlative legvéglegesebb)

  1. final, ultimate, decisive, fixed (something that will not be changed any more)
  2. (of a job) permanent

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative végleges véglegesek
accusative véglegeset véglegeseket
dative véglegesnek véglegeseknek
instrumental véglegessel véglegesekkel
causal-final véglegesért véglegesekért
translative véglegessé véglegesekké
terminative véglegesig véglegesekig
essive-formal véglegesként véglegesekként
essive-modal
inessive véglegesben véglegesekben
superessive véglegesen véglegeseken
adessive véglegesnél véglegeseknél
illative véglegesbe véglegesekbe
sublative véglegesre véglegesekre
allative véglegeshez véglegesekhez
elative véglegesből véglegesekből
delative véglegesről véglegesekről
ablative véglegestől véglegesektől

Derived terms

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.