végzetem

Hungarian

Etymology

végzet + -em (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈveːɡzɛtɛm]
  • Hyphenation: vég‧ze‧tem

Noun

végzetem

  1. first-person singular (single possession) possessive of végzet

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative végzetem
accusative végzetemet
dative végzetemnek
instrumental végzetemmel
causal-final végzetemért
translative végzetemmé
terminative végzetemig
essive-formal végzetemként
essive-modal végzetemül
inessive végzetemben
superessive végzetemen
adessive végzetemnél
illative végzetembe
sublative végzetemre
allative végzetemhez
elative végzetemből
delative végzetemről
ablative végzetemtől
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.