vacsora
Hungarian
Etymology
Borrowed from a Slavic language, presumably from Serbo-Croatian večera or Slovak večera.[1]
Pronunciation
- IPA(key): [ˈvɒt͡ʃorɒ]
- Hyphenation: va‧cso‧ra
Noun
vacsora (plural vacsorák)
Declension
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | vacsora | vacsorák |
accusative | vacsorát | vacsorákat |
dative | vacsorának | vacsoráknak |
instrumental | vacsorával | vacsorákkal |
causal-final | vacsoráért | vacsorákért |
translative | vacsorává | vacsorákká |
terminative | vacsoráig | vacsorákig |
essive-formal | vacsoraként | vacsorákként |
essive-modal | — | — |
inessive | vacsorában | vacsorákban |
superessive | vacsorán | vacsorákon |
adessive | vacsoránál | vacsoráknál |
illative | vacsorába | vacsorákba |
sublative | vacsorára | vacsorákra |
allative | vacsorához | vacsorákhoz |
elative | vacsorából | vacsorákból |
delative | vacsoráról | vacsorákról |
ablative | vacsorától | vacsoráktól |
Possessive forms of vacsora | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | vacsorám | vacsoráim |
2nd person sing. | vacsorád | vacsoráid |
3rd person sing. | vacsorája | vacsorái |
1st person plural | vacsoránk | vacsoráink |
2nd person plural | vacsorátok | vacsoráitok |
3rd person plural | vacsorájuk | vacsoráik |
References
- Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.