varázs

Hungarian

Etymology

Back-formation from varázsol.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈvɒraːʒ]
  • Hyphenation: va‧rázs

Noun

varázs (plural varázsok)

  1. magic
  2. enchantment

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative varázs varázsok
accusative varázst varázsokat
dative varázsnak varázsoknak
instrumental varázzsal varázsokkal
causal-final varázsért varázsokért
translative varázzsá varázsokká
terminative varázsig varázsokig
essive-formal varázsként varázsokként
essive-modal
inessive varázsban varázsokban
superessive varázson varázsokon
adessive varázsnál varázsoknál
illative varázsba varázsokba
sublative varázsra varázsokra
allative varázshoz varázsokhoz
elative varázsból varázsokból
delative varázsról varázsokról
ablative varázstól varázsoktól
Possessive forms of varázs
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. varázsom varázsaim
2nd person sing. varázsod varázsaid
3rd person sing. varázsa varázsai
1st person plural varázsunk varázsaink
2nd person plural varázsotok varázsaitok
3rd person plural varázsuk varázsaik

Derived terms

(Compound words):

References

  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.