veszít

Hungarian

vesz (“to perish”) +‎ -ít

veszít

(transitive) to lose
Sok vért veszített. - He'd lost a lot of blood.
(intransitive) to lose (-ból/-ből)
Veszítünk a magasságból. - We're losing altitude.
to lose (to wander from; to miss, so as not to be able to find; to go astray from)
nyomot veszít - to lose track

conjugation of veszít

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Infinitive			veszíteni
Past participle			veszített
Present participle			veszítő
Future participle			veszítendő
Adverbial participle			veszítve
Potential			veszíthet
Indicative mood	Present	Indefinite	veszítek	veszítesz	veszít	veszítünk	veszítetek	veszítenek
	Present	Definite	veszítem én téged/titeket veszítelek	veszíted	veszíti	veszítjük	veszítitek	veszítik
	Past	Indefinite	veszítettem	veszítettél	veszített	veszítettünk	veszítettetek	veszítettek
	Past	Definite	veszítettem én téged/titeket veszítettelek	veszítetted	veszítette	veszítettük	veszítettétek	veszítették
Conditional mood	Present	Indefinite	veszítenék	veszítenél	veszítene	veszítenénk	veszítenétek	veszítenének
Conditional mood	Present	Definite	veszíteném én téged/titeket veszítenélek	veszítenéd	veszítené	veszítenénk	veszítenétek	veszítenék
Subjunctive mood	Present	Indefinite	veszítsek	veszíts or veszítsél	veszítsen	veszítsünk	veszítsetek	veszítsenek
Subjunctive mood	Present	Definite	veszítsem én téged/titeket veszítselek	veszítsd or veszítsed	veszítse	veszítsük	veszítsétek	veszítsék
Conjugated infinitive			veszítenem	veszítened	veszítenie	veszítenünk	veszítenetek	veszíteniük

(With verbal prefixes):

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.