viszket

Hungarian

Etymology

From an unattested stem + -ket.[1]

Pronunciation
  • IPA(key): [ˈviskɛt]
  • Hyphenation: visz‧ket

Verb

viszket

  1. (intransitive) to itch

Conjugation
conjugation of viszket
Infinitive viszketni
Past participle viszketett
Present participle viszkető
Future participle -
Adverbial participle viszketve
Potential viszkethet
1st person sg 2nd person sg informal 3rd person sg,
2nd person sg formal		 1st person pl 2nd person pl informal 3rd person pl,
2nd person pl formal
Indicative mood Present Indefinite viszketek viszketsz viszket viszketünk viszkettek viszketnek
Definite intransitive verb, definite forms are not used
Past Indefinite viszkettem viszkettél viszketett viszkettünk viszkettetek viszkettek
Definite -
Conditional mood Present Indefinite viszketnék viszketnél viszketne viszketnénk viszketnétek viszketnének
Definite -
Subjunctive mood Present Indefinite viszkessek viszkess
or
viszkessél		 viszkessen viszkessünk viszkessetek viszkessenek
Definite -
Conjugated infinitive viszketnem viszketned viszketnie viszketnünk viszketnetek viszketniük

Derived terms

References
  1. Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.